A színek vizsgálata a tudomány szinte minden területén kutatás tárgyát képezheti és képezi is.
Miért?

Jung remekül összefoglalta azzal, amikor kijelentette, hogy a színekkel való kommunikáció a tudatalatti anyanyelve. Egyszerűnek tűnő, látványos és mindenkinek van véleménye róla.
A színekben rejlő „varázslat” tudományos méréseken is alapuló elemzése kb. 200 éves múltra tekint vissza. A teljesség igénye nélkül Newton, Goethe, Johannes Itten, Max Lüscher, Albert Munsell, Nemcsics Antal nevét említeném, akiknek a kutatásaira az évszakelmélettel dolgozó szakemberek is hivatkoznak.
A színek alkalmazásával foglalkozó kutatási és gyakorlati területeket szinte lehetetlen felsorolni, többek között ide tartozik valamennyi vizuális művészet, a szimbólumok és a nyelvek világa, az ergonómia, a pszichológia; továbbá számos iparág: az építőipar, a belsőépítészet, a szépségipar, a kozmetikai ipar, a szín- és stílustanácsadás.
A koordináta-rendszerekkel, matematikai egyenletekkel való színmeghatározás a műszaki és színdinamikai mérnököknek, fizikusoknak, matematikusoknak a mai napig újabbnál újabb kutatási területet biztosít.
A színek megítélésében, megnevezésében szerepet játszanak szubjektív és olyan objektív tényezők, amelyek a racionális felhasználást teszik lehetővé.

Objektív tényező: a napfényből áradó elektromágneses sugárzás látható tartománya a szín, ami – mint korábban említettük – műszerrel mérhető.
Bizonyos külső hatások és/vagy szervi eltérések hatására az embereknek egy adott színhez való viszonya más és más, így a harmónia megítélésében lehetnek vitás pontok.
Ez jelenti a színek megítélésének szubjektív oldalát, azaz a szubjektív harmóniát (tetszik vagy sem).
Egy színárnyalat megnevezése nemcsak vizuális megjelenésétől, a színt hordozó tárgytól függ, hanem a beszélő szándékától, szakmájától, műveltségétől. A rétegnyelvekben, de országonként is lehetnek számunkra beazonosíthatatlan színmegnevezések.

Megfigyelések szerint a színnév használata a nemekre is jellemző: a nők általában több színnevet használnak, a beszélni tanuló kislányok előbb tudják megkülönböztetni a színeket, mint a fiúk, aminek genetikai és evolúciós okai vannak.
31956444_s
A gyerekek fénylátónak születnek, majd fokozatosan alakul ki a színérzékelésük, ami fejleszthető színes játékok, dobókockák segítségével.

A gyakorlat azt mutatja, hogy a színérzékelés is javítható kora felnőttkorig, de bizonyos életkor után azonban már alig vagy egyáltalán nem.