Fogadjátok szeretettel, Papp Kitti írását, mely nagyon izgalmas, és érdekes információkat tartalmaz a színek és kultúrák kapcsolatáról.

 

Míg a színeknek vannak általánosabb, vagy legalábbis elterjedtebb jelentésük, be kell látnunk, hogy egyénenként, nemzetenként, kontinensenként mást-mást is jelképezhetnek. Különösen az egymástól távol eső, más hitben, más kultúrában, más szemlélettel élő embercsoportok esetében. Érdemes lehet a jelentésekkel és a kulturális különbségekkel tisztában lenni, hogy adandó alkalommal elkerülhessük az ebből fakadó félreértéseket.

 

Vörös/Piros:

A vörös, mint szín szimbolizálhatja az életet, hiszen ez a vér színe. Ugyan ennek nyomán azonban az életeket kioltó háborút is. Keleten, Japánban ez a szín szintén az élet színe legfőképpen, de jelenthet születést és termékenységet is, melyek szorosan kapcsolhatóak az élethez. Ugyanakkor náluk is megvan a veszélyt, haragot szimbolizáló tartalma is.

Kínában a vörös/piros a jó szerencsét jelképezi és ünnepségek színe is, így például a menyasszonyok ruhája is lehet vörös. Emellett a hosszú élet színe, s talán mondható, hogy a hosszú házasságé is.

Indiában a tisztaság, termékenység, szerelem és szépség színe. Jelenthet még gazdagságot és erőt. Használatos a házassági szertartásokban és a férjes asszonyok jele. Valamint a félelem és a tűz színe is.”

Thaiföldön még a hét napjaihoz is társítanak színeket, így náluk a piros a vasárnap színe.

Oroszországban – mint kicsit közelebbi keleti terület – szintén előfordul házasságkötési ceremóniákon, és „gyönyörű”-t jelent az ő nyelvükön. Mindemellett a kommunizmushoz is társítják.

Narancssárga:

Japánban a szerelem és a bátorság színe. A szerelemhez európai szemmel nézve talán kicsit nehezen társítjuk, de egy ilyen különböző – s különbözősége által különleges – kultúrában miért ne lehetne másképp? Hiszen nem törvényszerű, csak megszokott, hogy a szerelemről mindenkinek piros szívek, vörös rózsák jutnak az eszébe. A narancssárga – a piros bizonyos árnyalatival megegyezően – egy meleg szín, így véleményem szerint épp olyan jól tudja szimbolizálni a szerelmet, az otthon melegét, akár a piros. A bátorságra utaló jelentését tekintve, az optimizmus és az életöröm színe, magabiztossá tesz, „energiabomba” így valóban bátorságra inspirálhat minket.

Indiában a szentség színe, a citromsárgával egyetemben „szent és királyi” szín. A narancssárga India nemzeti zászlajában is szerepel, a trikolor lobogón a legfelső sávot foglalja el.

Thaiföldön a csütörtök nap színe.

Keleten összefoglalóan a boldogság és a spiritualitás színe.

(Citrom) Sárga:

Ahogy már említettem Ázsiában ez egy szent, királyi szín.

Japánban ez is a bátorságot jelképezi. „Az arisztokrácia és a jókedv jelképe, valamint a szépség és a kifinomultság színe is.”

Kínában szent, császári, uralkodói szín, a becsület és megtiszteltetés jele, valamint a férfiasság színe.”

Indiában „szentelt”-et és „kedvező”-t jelent.

Thaiföldön, nemzeti jelképük a cassia fistula világossárga virágának okán itt is kedvező ennek a színnek a szimbolikus megítélése. Szintén uralkodói szín és a hétfői nap színe.

Zöld:

Japánban az örök élet, frissesség, fiatalság színe, s egyben a technológiáé is, s köztudott, hogy a japánok mennyire élen járnak technológiai fejlesztésekben.

Kínában a remény, a regeneráció, s egyben a szégyen, a hűtlenség és az ördög, illetve ördögűzés színe is. Ha egy férfira zöld kalapot adnak, az azt jelenti: a felesége megcsalja őt.

Indiában az iszlám színe, a remény, az új kezdet, az erény, az aratás szimbóluma.

Thaiföldön a szerdai nap színe.

A közép-keleten általánosságban az őszinteség színének tartják.

Érdekesek ezek a jelentések, hiszen egy kultúrán belül egyszerre társítanak hozzá jót és rosszat. Például remény és az ördög. Talán ez magyarázható azzal, hogy ez a szín, elűzve az ördögöt lehetőséget ad megtisztulni a gonosztól. A hűtlenséget tekintve pedig, egy megcsalással, s emiatt válással végződő házasság után esély van egy másik kapcsolat elkezdésére, vagyis az újrakezdésre.

Kék:

Japánban a hétköznapi életet szimbolizálja. Emellett, mondhatni talán, hogy univerzálisan mindenhol, a víz színe is. Vizet pedig naponta iszunk, ezen át pedig köthető a mindennapi életünkhöz.

Kínában a halhatatlanság színe, emellett nőies színnek tekintik.

Thaiföldön a péntek színe.

Koreában a gyászolás színe. Ez is érdekesen hangozhat talán, hiszen nálunk a fekete az elismert gyászszín, de talán épp a gyász színe az, ami nagyon sok helyen eltér (akár éghajlati akár vallási okokból).

 

Források:

http://aonosora.gportal.hu/gindex.php?pg=36358913&postid=1257901

http://www.bien.hu/otthon-kikapcsolodas/kulfoldi-nyaralas/a-szinek-jelentese-kulonbozo-kulturakban/113007

http://www.lelkititkaink.hu/szin_szimbolum.html