fbpx Creative Web Ideas

Divat körül forog a világ?

A divatot figyelmen kívül hagyni dőreség, vakon követni butaság.

Jó néhány évvel ezelőtt még a „színtelenség”, a választék hiánya és az emberek színekhez való viszonya volt a szín- és stílustanácsadók legnagyobb megoldandó feladata. Őrület volt akkor ebben a szakmában dolgozni.
Egy alkalmi eseményen szinte elképzelhetetlen volt, hogy a megjelentek a fekete, a szürke vagy a kék valamely természetesen sötét árnyalatán kívül mást is válasszanak. Ha találtunk is a színek viselésére nyitott személyt, akkor újabb leküzdendő akadály volt a tervezett színt és  az árnyalatot megtalálni.

Lelkesen kerestük az angol uralkodóház által rendezett társasági események alkalmával készült hivatalos fotókat, mert ők azon ritka csoportba tartoznak, akik merték is viselni a színeket. Ez ma sem változott.

 

Míg egy magyar politikai vagy kulturális eseményen szinte kivétel nélkül fekete alkalmi ruhák tűntek fel, ami leginkább egy gyászszertartáshoz hasonlított, addig a brit királynő társasági eseményén készült csoportképre a sokszínűség volt jellemző. A kellemes és világos pasztellszínek és díszes kalapok voltak láthatók.

Erről a -bizonyító erejű és talán motiváló eseményről- fotót találni az internet, és a mindent elénk táró bulvár ideje előtt bizony embert próbáló feladatnak bizonyult. Majd életünk e területén elindult a változás. Kinyílt a világ. Ez így van jól. A média tematikája, a nyugati trendek, cégek beáramlása kis hazánkba egész biztosan hozzájárultak a „színesedésünk” kezdetéhez. Egyre több olyan kulturális esemény, színészek vagy zenészek fotói tudtak a népszerűvé váló televízió, majd internet segítségével eljutni hozzánk, melyből a szakmabeliek és a laikusok is inspirálódhattak.

Mire azonban feldolgozhattuk volna örömünket, hogy színesedik a divat, nő a kínálat és van rá őszinte, érdeklődő kereslet, addigra a helyzet máris rohamos tempóval lépte át az ízlésesség határát. Egy-egy divatlapot, internetes oldalt böngészve vagy magukat szakembernek vallókat hallgatva meglepődtünk, hogy szerintük mi mindent lehet? Például a furcsa mintásat a megdöbbentő mintással, rongyosat a csipkéssel, hideg színeket a meleggel. Már ez is épp elég korrigálásra szoruló dolog lett volna, a lista azonban még korántsem ért véget. Azt sugallták, hogy az uraknak lehet nagyon mintás, színes zoknit az öltönnyel viselni, netán más-más színűt egyszerre, és a hölgyeknek ezerféle színű hajkoronát hordani. Persze vannak olyan iparágak, üzletágak, tevékenységi körök, ahol ez menőnek számít. Igen, vannak olyanok, akik tudják viselni és egyben stílusjegyükké is vált. De ezt a divatőrületet kritikával kell kezelni. Eljött a pillanat, amikor nemhogy trendi lett volna, hanem a ciki kategóriába került, ha a táskánk és cipőnk harmóniában állt egymással, pedig az ismert divatházak kínálatában bőven találunk erre továbbra is szép példákat. Aki ezeket a tanácsokat megfogadva állította össze megjelenését, az bizony könnyedén nézhetett ki úgy, mint Lajos király bohócai néhány száz évvel ezelőtt.

Meglepő tény, hogy a legújabb divathullámok lovára felülők figyelmét elkerülte, hogy mindeközben a vezető divattervezők jelentős része egyszerű és gyakran sötét, letisztult vonalvezetésű ruhákban jelenik meg. Akkor hogy is van ez?

Valóban nem volt jó, amikor nem tudtunk az emberekre „színeket” adni. Annak idején az előadásokon úgy fogalmaztam, hogy nem egyszerű vásárolni, amikor fekete ruhában öltözött lányok, mesterséges fényben csak fekete és szürke ruhát árulnak, a sminkpalettán pedig jóformán csak barna színű rúzs szerepelt. Hiszen ez a kép jellemezte akkoriban a bevásárló áruházak kínálatát, az elmúlt években viszont már tobzódhatunk a színekben, mintákban, fodrokban. Ha a kínálat biztosította lehetőségeket válogatás és végiggondolás nélkül használjuk, könnyen zavarossá válhat a megjelenésünk és bizonyos élethelyzetekben, munkakörökben, állásinterjúnál nem biztos, hogy ez előnyünkre válik.

 

Tudom, hogy a divatlapok ontják ránk, hogy légy különc, hogy tűnj ki a tömegből és ehhez bátran használd az össze nem illő színeket, formákat és stílusokat. Ezzel azt sugallják számunkra, hogy a különc megjelenés az trendi, és ezáltal válhatunk divatossá, pedig ugyanezek a lapok hozzák fel nap mint nap pozitív példaként a mindig stílusos és csinos Katalin hercegné megjelenését is.

A színek, minták, csipkék és fodrok végeláthatatlan kínálata ne arra késztessen minket, hogy mindent ész nélkül magunkra aggassuk, hanem arra, hogy tudjunk élni a végtelenül sok lehetőséggel és  tudjuk átgondoltan, ízlésesen összeválogatni a valóban hozzánk és az alkalomhoz illő darabokat.

Némi gyakorlás kérdése az egész.