fbpx Creative Web Ideas

Kezdjük az alapokkal

A világ színeit és fényeit láthatjuk a szemünkkel is, de a színek és fények igazából csak a szívünkben kelnek életre.
H. Tatiosz

A színek vizsgálata, színek hatásának boncolgatása az életünk és a tudomány szinte minden területén kutatás tárgyát képezheti és képezi is.

Miért?

Jung remekül összefoglalta azzal, amikor kijelentette, hogy a színekkel való kommunikáció a tudatalatti anyanyelve. Egyszerűnek tűnő, látványos és mindenkinek van véleménye róla.

Alapszínnevek

Nézzünk néhány példát. Azért tekinthetők alapszínnévnek mert minden népcsoport nevében megtalálhatóak, és egyértelmű információval bírnak.
– Piros: veszély, erotika, vér, tűz, ünnep, Krisztus vére…
– Kék: víz, ég, nyugalom, nyár…
– Zöld: fű, fa, természet, újjászületés, egyenruha…
– Fekete: halál, mágia, boszorkány, éjszaka, luxus…
– Fehér: tisztaság, szűziesség, világosság, fény…

Színek vizsgálata

A színekben rejlő „varázslat” tudományos méréseken alapuló elemzése kb. 200 éves múltra tekint vissza.
A teljesség igénye nélkül Newton, Goethe, Johannes Itten, Max Lüscher, Albert Munsell, Nemcsics Antal nevét említeném, akiknek a kutatásaira az évszakelmélettel dolgozó szakemberek gyakran hivatkoznak.
A színek alkalmazásával foglalkozó kutatási és gyakorlati területeket szinte lehetetlen felsorolni.
Többek között ide tartozik valamennyi vizuális művészet, a szimbólumok és a nyelvek világa, az ergonómia, a pszichológia; továbbá számos iparág: az építőipar, a belsőépítészet, a szépségipar, a kozmetikai ipar, a szín- és stílustanácsadás.
A koordináta-rendszerekkel, matematikai egyenletekkel való színmeghatározás a műszaki és színdinamikai mérnököknek, fizikusoknak, matematikusoknak a mai napig újabbnál újabb kutatási területet biztosít.
Nincs olyan hónap, hogy valami újra ne tudnánk rácsodálkozni – akár hétköznapi emberként is.

A színekhez való viszonyunk és azok okai

A színek megítélésében, megnevezésében szerepet játszanak szubjektív és olyan objektív tényezők, amelyek a racionális felhasználást teszik lehetővé.

Objektív tényező: a napfényből áradó elektromágneses sugárzás látható tartománya a szín, ami – mint korábban említettük – műszerrel mérhető.

Bizonyos külső hatások és/vagy szervi eltérések hatására az embereknek egy adott színhez való viszonya más és más, így a harmónia megítélésében lehetnek vitás pontok.
Ez jelenti a színek megítélésének szubjektív oldalát, azaz a szubjektív harmóniát, amikor egy szín vagy tetszik vagy sem.

Színnevek és árnyalatok

Egy színárnyalat megnevezése nemcsak vizuális megjelenésétől, a színt hordozó tárgytól függ, hanem a beszélő szándékától, szakmájától, műveltségétől.
A rétegnyelvekben, de országonként is lehetnek számunkra beazonosíthatatlan színmegnevezések.
Vannak olyan színnevek, amelyeket bizonyos népcsoport nem használ. Vietnamban a kéknek és a zöldnek ugyanaz a neve, az is igaz, hogy ezen belül a konkrét árnyalatokat már megnevezik.
De kevés népnyelv tesz különbséget a vörös és a piros között.
Gyanítom, ahogy nyílik a világ, ezek is egységesebbé fognak válni.

 

Absztrakt, Elmosódott, Blur, Szín, Kever, Háttér

 

Megfigyelések szerint a színnév használata a nemekre is jellemző: a nők általában több színnevet használnak, a beszélni tanuló kislányok előbb tudják megkülönböztetni a színeket, mint a fiúk, aminek genetikai és evolúciós okai vannak.

Fénylátás, színlátás

A gyerekek fénylátónak születnek, majd fokozatosan alakul ki a színérzékelésük, ami fejleszthető színes játékok, dobókockák segítségével.
Kezdjük (néhány hetes kortól) a fekete-fehér kombinációval (labda, képeskönyvek…), majd tiszta színekkel bíró tárgyakkal, végül jöhetnek a lágyabb, pasztell árnyalatú meséskönyvek, játékok.
Egyéves kor körül már rajzolhatunk a gyerekekkel – a tapasztalat szerint.

A gyakorlat azt mutatja, hogy a színérzékelés is javítható kora felnőttkorig, de bizonyos életkor után azonban már alig vagy egyáltalán nem, ami elsősorban biológiai okokra vezethető vissza.