A fehér fény tartalmazza a természetben megtalálható összes színt, ezért is nevezzük összetett fénynek. Amennyiben valamilyen speciális közegen keresztül halad át (prizma, vízcsepp…) és a sugarai megtörnek, megjelenik a szivárvány.
Sir Isaac Newton 1676-ban a fehér fényt (napfényt) háromélű prizmával elemeire bontotta, azaz olyan színképpé, amelyben láthatjuk a főbb alapszíneket (bíbor kivételével), majd ismét egyesítette őket fehér fénnyé.
Ez a felfedezése, gondolatainak rögzítése olyan folyamatot indított el, amelyet joggal mondhatunk a színelméletek alapjának.
Mivel szivárvánnyal mindenki találkozott, az oktatásban a prizmakísérlettel is, így ennek megértése és elfogadása nem okoz gondot, amikor a színelmélet alapjait vizsgáljuk.

A Nap sugarai nagy sebességgel érik el a Földet, másodpercenként közel 3000 km-t tesznek meg. A fénynél gyorsabban semmi nem mozog, és nélküle nincs élet sem. Nélküle halott lenne a világ. Az hogy szivárványként is megjeleníthetjük, csak egy plusz élményt jelent az ember életében.

Hányféle színt tartalmaz a szivárvány?

Megszámlálhatatlanul sokat, de kevesebbet tudunk érzékelni és megnevezni. A leggyakoribb talán az, amikor az egyértelműen megkülönböztethető számszerűsített öt- vagy hétszínű szivárványról beszélünk.
Például: vörös, narancs, sárga, zöld, kék; vagy vörös, narancs, sárga, zöld, cián, kék, ibolya
Többnyire pozitív érzésként éljük meg a szivárvány látványát. Rengeteg mese és élmény kapcsolódik a hozzá, ami az emberek jelentős részét elvarázsolja és egy pillanatnyi mosolyra készteti.
Gyakran az Ég és a Föld kapcsolataként értelmezik, az istenek útvonalának, a béke szimbólumának vagy a meleg-büszkeség (emberek sokszínűségére utalva) zászlójának színeként jelenik meg.
Ritkán, de előfordul, hogy negatív érzelmeket, gondolatokat társítanak a szivárványhoz, ezért például tiltották, hogy a gyerekek ránézzenek, netán átmenjenek a szivárvány alatt (szerintük nemet váltanak).

Elméletben, ha a szivárványszíneket „meggörbítjük”, akkor kapjuk meg a színkört, és ahol összeér bíborral egészül ki.
Színkörnek legalább olyan sokféle variációjával találkozhatunk, mint ahány színű a szivárvány (nos, ez egy kis túlzás). Színkör absztrakció, a valóságban nem is létezik, de segít abban, hogy eligazodjunk a színek tengerében, azok egymásra gyakorolt hatásában, és abban, hogyan tudjuk a mindennapokban a színeket, színpárokat alkalmazni – legyen szó az öltözködésről, sminkről, hajfestésről vagy akár lakberendezésről.

Tanulmányozd a színeket, és kezd a szivárvánnyal!