Fehér

 

Arra keressük a választ, hogy a fehéret nevezhetjük színnek vagy sem?
Akromatikus vagy sem?
Alapszínnév vagy sem?

Alapszínként kezeljük, mivel minden nép nyelvében ismert fogalom, és az elsők között adtak nevet ennek a színnek, közel egyszerre a feketével.
Ez szoros összefüggést mutat az éjszaka és nappal ritmusával.

Abszolút fehér

A legvilágosabb akromatikus (semleges) szín.
Az abszolút fehér fogalmát kétféle módon közelíthetjük meg:
1. fény szintjén
2. anyagi (materiális) szinten

Fény szintjén:

100% világosságot feltételez, ami az összes látható szín együttes hatásának az eredménye.
Körülbelül 97% világosság felett már mindent fehérnek látunk.
Fehér fény előállítható például a komplementerek egymásra vetítésével; vörös-zöld-kék (RGB) fények keverésével; de ha nagyon sokféle, különböző hullámhosszúságú fénysugár egyszerre éri a szemet, azt is fehér fénynek érzékeljük.

Anyagi (materiális szinten):

Az abszolút fehér színnel a gyakorlatban nem találkozunk, azaz amelyik a fény teljes spektrumát maradéktalanul visszaveri.

fehér fény

Reális fehér

Ha egy tárgyat megvilágítunk és az a különböző hullámhosszúságú fénysugárzást körülbelül egyenlő mértékben veri vissza, azt fehérnek látjuk. A műszeres mérés még jelzi ugyan a „színtartalmat”, szabad szemmel azonban már fehérnek látjuk például a diszperzitet, a frissen leesett hópihéket, a meszet…, ezért ezeket reális fehérnek is hívjuk.

A műszaki egyetem tanára mutatta meg egy egyszerű példán, hogy azokat, amelyeket fehéreknek nevezünk valójában világosszürkék. Gyakorlatban mindig van fehérebbet és még fehérebbet tudod bemutatni egy prezentáción.

Ez ad lehetőséget arra, hogy mind a négy évszak megtalálja a saját legvilágosabb árnyalatát, azt ami legjobban passzol a saját színkártyáján megtalálható színekhez. És igen, ezeket már színként kezeljük a mindennapokban, a divat világában.

Egy kitűnő oldalról igyekeztem összeszedni néhány kifejezést – de a felsorolás még így sem teljes.
Lássuk be, nem is minden színnév mögött tudjuk azt, hogy milyen árnyalatot takar. Sok a színasszociációs megnevezés, és szerencsés esetben ismerjük  a “névadót”, és néha nem.
Például: angyalfehér, cinkfehér, csipkefehér, flamandfehér, görögfehér, hölgyfehér, kremsi fehér, litoponfehér, spanyolfehér.

Gyakorlatban ez úgy működik, hogy az adott anyagot rátesszük a színkártyákra, színsorokra és megnézzük, hogy melyikhez illik jobban.
Színneveken vitatkozhatunk, szoktunk is. Ez sem baj. Csak lássuk a különbséget!
Ehhez kell idő, türelem és sok-sok gyakorlat.

Comparing different shades of Benjamin Moore's most popular whites, How to Pick a White Paint Color | Rooms FOR Rent Blog

Fotó: Pinterest

A fehér besorolható-e a hideg, illetve meleg árnyalatok közé?

 

Hideg árnyalatok:

szürkés tónusúak, mész- (bécsifehér), cink-, fal-, felhő-, gipsz-, gyémánt- (szikrázó, kékes árnyalat), hó- (szikrázó), klór-, kréta- (matt), kristály- (csillogó), liliom-, liszt- (tompa), magnólia-, márvány-, nyárfa- (tört), ólom-, patyolat- (kékes), porcelán-, só-, szirom-, titánfehér.

Meleg árnyalatok:

alabástromfehér (bár a mindennapokban gyakran a hideg csoportba soroljuk, talán azért, mert ha valakinek ilyen színű volt az arca, akkor azt a hideg, rideg személynek tartották); bárány-, elefántcsont-, gyöngy-, kagyló-, krizantém-, ón-, opál-, tej-, tejföl- és zsírfehér.

Az alábbi fotón megszámlálhatatlanul sokféle fehéret látunk. Vagy szürkét? Esetleg világoskéket?

Fehér színhez kapcsolható jelzők

Ez az szín, amelyet inkább csak pozitív jelzőkkel ruházunk fel, mivel a tökéletesség színének tartjuk:
tisztaság, ártatlanság, szűzies, jóság, világosság, ünnepélyes, fényesség, ragyogás, béke, fehér mágia (segítő szándékú).

Negatívként az unalmas, halott, üres, kórház, kísértet jelzők, amelyek a leggyakrabban jutnak róla az eszünkbe.