A fehér fény tartalmazza a természetben megtalálható összes színt, ezért is nevezzük összetett fénynek. Amennyiben valamilyen speciális közegen keresztül halad át (prizma, vízcsepp…) és a sugarai megtörnek, megjelenik a szivárvány.
Sir Isaac Newton 1676-ban a fehér fényt (napfényt) háromélű prizmával elemeire bontotta, azaz olyan színképpé, amelyben láthatjuk a főbb alapszíneket (bíbor kivételével), majd ismét egyesítette őket fehér fénnyé.
Ez a felfedezése, gondolatainak rögzítése olyan folyamatot indított el, amelyet joggal mondhatunk a színelméletek alapjának.
Mivel szivárvánnyal mindenki találkozott, az oktatásban a prizmakísérlettel is, így ennek megértése és elfogadása nem okoz gondot, amikor a színelmélet alapjait vizsgáljuk.
A Nap sugarai nagy sebességgel érik el a Földet, másodpercenként közel 3000 km-t tesznek meg. A fénynél gyorsabban semmi nem mozog, és nélküle nincs élet sem. Nélküle halott lenne a világ. Az hogy szivárványként is megjeleníthetjük, csak egy plusz élményt jelent az ember életében.
Hányféle színt tartalmaz a szivárvány?
Megszámlálhatatlanul sokat, de kevesebbet tudunk érzékelni és megnevezni. A leggyakoribb talán az, amikor az egyértelműen megkülönböztethető számszerűsített öt- vagy hétszínű szivárványról beszélünk.
Például: vörös, narancs, sárga, zöld, kék; vagy vörös, narancs, sárga, zöld, cián, kék, ibolya
Az evolúció során az emberek érzékszervei folymatosan fejlődtek, őseink jóval kevesebb színt tudtak megkülönböztetni, mint mi ahogy tesszük ezt napjainkban.
Egyes elemzők szerint a következő generációk képesek lesznek olyan színeket is érzékelni, megnevezni, amire mi még nem vagyunk képesek.
A szivárvány látványát többnyire pozitív érzésként éljük meg.
Rengeteg mese és élmény kapcsolódik hozzá, ami az emberek jelentős részét elvarázsolja és egy pillanatnyi mosolyra készteti.
Gyakran az Ég és a Föld kapcsolataként értelmezik, az istenek útvonalának, a béke szimbólumának vagy a meleg-büszkeség (emberek sokszínűségére utalva) zászlójának színeként jelenik meg.
Ritkán, de előfordul, hogy negatív érzelmeket, gondolatokat társítanak a szivárványhoz, ezért például tiltották, hogy a gyerekek ránézzenek, netán átmenjenek a szivárvány alatt (szerintük nemet is váltanak).
Van kapcsolat a szivárvány és a színkör között?
Elméletben, ha a szivárványszíneket „meggörbítjük”, akkor kapjuk meg a színkört, és ahol összeér bíborral egészül ki.
Színkörnek legalább olyan sokféle variációjával találkozhatunk, mint ahány színű a szivárvány. Na jó, ez egy kis túlzás.
Általában elmondhatjuk, hogy (mint ahogy a szívárvány színeknél is), hogy a főbb színek finom keveredése okoz egy skálaszerű harmóniát.
Egyik fő szín mintegy átúszik a másik fő színbe, mígnem eljutunk a kiinduló színhez – és bezárul a kör.
Színkör absztrakció, a valóságban nem is létezik, de segít abban, hogy eligazodjunk a színek tengerében, azok egymásra gyakorolt hatásában, és abban, hogyan tudjuk a mindennapokban a színeket, színpárokat alkalmazni – legyen szó az öltözködésről, sminkről, hajfestésről vagy akár lakberendezésről.
Tanulmányozd a színeket, és kezdd a szivárvánnyal!
