Bármely élet- és munkaterület foglalkozik színekkel, ott biztosan találkozunk a színkör fogalmával.
Amikor elkezdjük a szín- és stílustanácsadó tanfolyamot, sok-sok szakkönyvet, falfesték valamint hajfesték táblázatot tudok mutatni, ahol valamilyen formában ábrázolják.
Kérdések sokasága: Mire jó? Mire tudom használni? Hogy értelmezhetem?
Ebben az esetben az elmélet és a gyakorlat nagyon szoros összefüggést mutat. Ha nem értjük meg, akkor gyakran félre is tud bennünket vinni.
Az ábrázolt színkör absztrakció, a valóságban nem létezik, csak a gyakorlati megértést és felhasználást segíti, ábrázolása nem is mindig kör formában történik (a Coloroid színkör térben ábrázolva papucsformát vesz fel).
Például színkört kapunk, ha a szivárványnak a színeit „meggörbítve” ábrázoljuk. Ebben az esetben a fő színek kiegészülnek egy új színtartománnyal, jelesül a bíborral, amelyet gyakran vámpírnak neveznek, mivel a kék és a vörös keverékéből „táplálkozik”.
Nagyon sokféle ábrázolási módot ismerünk (Geothe, Newton, J. Itten, Nemcsics…) sokféle színárnyalattal. Nem könnyű eligazodni abban, hogy melyik jelent igazi segítséget.
Hogy mitől jó egy színkör?
Hány osztatú legyen? – nyolc, tizenkettő, huszonnégy…
Ezen bizony még a szakemberek is vitatkoznak, gyakran speciális célból és speciális elméletetek alapján állít össze egy adott színkört a megálmodója.
Színkör főbb ismérvei
- Legyen egy olyan folyamatossága, amely a szemlélőben kellemes, skálaszerű színharmónia érzését váltja ki
- Alapvető elvárás, hogy a komplementer (kiegészítő színpárok) elméletnek feleljen meg.
- Festékkeveréskor komplementer pároknak hívjuk azokat a színeket, amikor a színkörön szemben lévő színek (180 fok) egymás mellett felerősítik a hatásukat, összekeverve pedig kioltják, és egy közel semleges szürkés árnyalatot kapunk. (Fénykeveréskor pedig fehéret.)
- Tapasztalat szerint a legtöbb színkör erre nem képes. Tehát játéknak jó, ötletelni jó, a könyv lapjait ki lehet vele tölteni és még szép tarka is lesz, de ha valóban ki szeretnénk keverni a komplementer párokat, bizony megdolgoztatnak bennünket. Például: komplementer páros a piros és a zöld.
- Jogosan merül fel benned a kérdés, na de melyik árnyalatú piros és melyik árnyalatú zöld!? Mert az bizony nem mindegy.
- Ha valamilyen képmegosztó portálra felmegyünk, ennek a gondolatnak a mentén számtalan olyan ruha, smink és lakberendezési színkombinációt látunk, ami mégsem tetszik. Azaz a legtöbb embernek nem tetszik. Pedig komplementernek van kikiáltva, és „elvárás lenne”, hogy kellemesnek találjuk a kombinációjukat.
- Ilyenkor kérem meg a tanítványokat, hogy keressék ki az adott képen látott árnyalatokat és keverjék össze, akkor derül ki, hogy valóban megtalálták-e a képkészítők a megfelelő színpárokat vagy sem.
- Kijelenthetjük, hogy jelen ismereteink szerint, a színkörök alfája és omegája az, hogy megfelel-e a komplementer elméletnek vagy sem.
- A fekete, fehér és szürke nem tartozik egyik színkörhöz sem, ahogy a szivárványhoz sem. Azonban ezeknek az akromatikus (semleges) színeknek a segítségével lehet a legkülönbözőbb színárnyalatoknak a megjelenítése.
- Az így létrehozott árnyalatoknak a szemlélőre gyakorolt hatása attól függ, hogy milyen mennyiségben jelennek meg az egyes színköri és akromatikus színek az adott színárnyalatban. Például a türkizben mennyi a kék, a zöld, a sárga… aránya. Többek között ettől függően az, hogy hol a hideg színcsoportba, hol pedig a melegbe sorolhatjuk.
- Ha jól használod a színköröket, a színkerekeket, akkor olyan fantasztikus és harmonikus kombinációkat tudsz létrehozni mindenféle matematikai és fizikai ismeret nélkül, amivel könnyen elvarázsolhatod a környezeted.
Szeretnéd tudni, hogy ezt hogy érheted el?
Akkor jelentkezz a tanfolyamainkra! Tudok, tudunk segíteni abban, hogy ezt a fantasztikus világot megismerd!U.i.
Színek tökéletes beazonosításához három színtulajdonságot kell ismerni: színezetét, telítettségét, világosságát.
Ehhez már ki kell lépni a térbe, nem elég a síkbeli ábrázolás.
Ennek megformálására többféle megoldás létezik: színgömb, kettős kúp, henger, papucsforma.